Magyarország a második Európában napenergiában
Csak Görögországban van nagyobb súlya az energiamixben a napenergiának, mint Magyarországon.
#zöld átmenet
Így érné el az EU, hogy 2040-re 90 százalékkal csökkenjen a kibocsátás
Egyfajta útvonalat vázolt fel az Európai Bizottság annak érdekében, hogy 2040-re 90 százalékkal csökkentsék (1990-hez képest) az üvegházhatású gázok kibocsátásának arányát. Ez egy közbülső lépcső: az EU deklarált célkitűzése a 2050-es klímasemlegesség elérése, amelynek következő állomása 2030, ameddig 55 százalékos csökkenést kell elérni. A 90 százalékos cél eléréséhez szükséges szabályokat a következő Bizottság fogja kidolgozni.
Brüsszel elhalasztja az új zöld szabályok bevezetését, hogy csillapítsa a tiltakozó parasztgazdák mozgalmát
Franciaországban és néhány más uniós tagállamban a parasztgazdák az utcára vonultak a nehéz gazdasági helyzet ellen tiltakozva. Több követelésük is van, de az egyik legfontosabb a zöld átmenet költségeinek csökkentése, mert sok parasztgazda nem képes kigazdálkodni ezeket. Emiatt Brüsszelben a halasztás mellett döntöttek.
2023-ban lendületesen folytatódott Európa zöldülése, de sok múlik az idei EP-választásokon
Az EUrologus összeszedte, mely elemei születtek meg az EU zöld- és fenntartható átállást célzó törekvéseinek 2023-ban, és melyek tető alá hozása várható az új évben.
Egy kis atom idén nagyra viheti: már nem a jövő energiahordozója a hidrogén?
A leggyakrabban előforduló elem az univerzumban egyben remek üzemanyag is, csak az baj vele, hogy 3 dollárral drágább kilója az ideálisnál. Legalábbis a zöldnek, a hidrogén ugyanis több színben is kapható, attól függően, mennyire környezetszennyezőt szeretne az ember. Képbehozó a jövő üzemanyagáról, otthon is reprodukálható kísérlettel.
A sokat szennyezők, a sokat fogyasztók vagy a gazdagok fizessék a klímapolitika költségeit?
Mindenképpen az emberek fogják megfizetni a zöld átállás költségét, amiről egyelőre nem is tudjuk biztosan, mekkora lesz – derült ki egy szerdai vitaesten. Eldönthetjük, hogy a társadalom melyik csoportja milyen mértékben járuljon ehhez hozzá, az viszont biztos, hogy az államnak nem kellene dotálnia a jacuzzik fűtését, és költhetné klímatudatosabban az adófizetők pénzét. A Green Policy Center vitaestjén egy volt paksi államtitkár és két zöld átalakulásban jártas közgazdász kereste a válaszokat a klímapolitika pénzégető kérdéseire.
1